A F�ld napj�n val� megeml�kez�sek alkalmat adnak arra, hogy az emberis�g – �s az egyes ember is – m�rlegelje, hogy k�m�letesen b�nik-e k�rnyezet�vel, �s mit tesz az�rt, hogy a term�szet �s benne az ember eg�szs�gesebben �ljen. El�g szomor�, hogy eljutott a vil�g id�ig! A F�ld napj�t nem csak �nnepelni kell! Sokkal ink�bb eg�sz �vben �gy kell viselkedn�nk, �gy kell �ln�nk, hogy szûkebb �s t�gabb k�rnyezet�nkben �vjuk a n�v�nyeket, f�kat, madarakat, �llatokat.
    Nap, mint nap szembes�lhet�nk azzal, hogy a bolyg�nk vesz�lyben van. Gondoljunk ak�r a telev�zi�ra, ak�r a r�di�ra, de nem is kell ilyen messzire menni, el�g ha kimegy�nk az utc�ra. Elegendõ csup�n levegõt venn�nk, k�r�ln�zn�nk…mindenhol szem�t m�g ott is, ahol nem kellene. Nyugodt l�lekkel s�t�lunk el egy szem�tkupac mellett mondv�n ez nem az �n szemetem. Igen p�nz besz�l, kutya ugat alapon am�g a p�nz t�bbet �r egyeseknek a F�ldn�l, addig lesz k�rnyezetszennyez�s. Jogosan mer�l fel a k�rd�s: mit tehet�nk mi „kisemberek”? Elterjeszthetj�k ezeket az eszm�ket �s meg�ll�thatjuk ezt a puszt�t�st, ami ma jellemzõ.
    A term�szetv�delem sz�ks�gess�ge mellett felhozott nem gazdas�gi �rvek k�z�tt, amelyek nem felt�tlen�l haszonelvûek, szerepel a F�ld �s az �lõvil�g �rzelmi �s szellemi jelentõs�ge, a term�szet n�lk�l�zhetetlen volta a pihen�shez, tov�bb� az erk�lcsi felelõss�g a k�vetkezõ nemzed�k ir�nt, hogy megõrizz�k sz�mukra is a F�ldet �s annak term�szeti erõforr�sait. (1980)
    A legfontosabb persze az, hogy ne csak besz�lj�nk ezekrõl a dolgokr�l, hanem tetteinkkel, �letvitel�nkkel mutassunk p�ld�t.