Az �llat a kutat�k szerint hasonl�tott a tap�rhoz, pat�s eml�s volt, mely �gy n�zett ki, mintha �tmenetet k�pezett volna a l� �s az orrszarv� k�z�tt. Az Oxford Egyetem �s a Stone Brook Egyetem szakemberek fosszilis fogakban elemezt�k a k�miai jelz�seket. Ezek azt mutatt�k, hogy az �llat foly�kban vagy l�pokban legelte a n�v�nyeket. A vizsg�lat f�nyt der�thet a modern elef�ntok �letst�lus�ra �s viselked�s�re.

Dr. Erik Seiffert szerint, mindig azt felt�telezt�k, hogy az elef�ntok teljesen sz�razf�ldi �s�kb�l fejl�dtek ki, �s mindig ilyen �letm�dot folytattak. "Most t�nyleg elkezdhet�nk azon gondolkodni, hogyan form�l�dhatott �letst�lusuk �s viselked�s�k a t�voli m�lt egy teljesen m�sfajta l�tez�se sor�n. Seg�thet jobban megismerni a ma �l� elef�ntok anat�mi�j�nak �s �kol�gi�j�nak eredet�t is".

A DNS-bizony�t�kok azt sugallj�k, hogy az elef�ntok a man�tuszokkal �s dugongokkal, valamint egy m�sik, sz�razf�ldi eml�ssel, a ny�lszer� eg�rcick�nnyal vannak rokoni kapcsolatban. Mindez azon elm�lethez vezetett, hogy az elef�ntok �s �l� rokonaik tal�n v�zben �l� �sb�l fejl�dtek ki. Brit �s amerikai kutat�k k�t olyan faj fosszilis fogait vizsg�lt�k meg, melyek az elef�nttal, �s t�volabbr�l a tengeri teh�nnel rokoni kapcsolatban �ll� eml�s�k, kihalt csal�dj�t�l sz�rmaznak. Ezek az �llatok Egyiptom �szaki r�sz�n �ltek az Eoc�n-korszakban, mintegy 37 milli� �vvel ezel�tt.

Alexander Liu �s Erik Seiffert a fogzom�ncokban l�v� k�l�nb�z� oxig�n- �s sz�natomok mint�it elemezt�k ki, hogy megvizsg�lj�k az �l�l�nyek �letm�dj�t �s t�pl�lkoz�si szok�sait. Az izot�pjelz�sek azt sugallj�k, hogy a Barytherium �s Moeritherium n�ven ismert �s�k, nagyr�szt v�zi �letm�dot folytattak, foly�kban vagy l�pokban l�v�, �desv�zi veget�ci�val t�pl�lkoztak. Akkoriban Egyiptom �szaki r�sz�nek sivatagjait szubtr�pusi es�erd�k �s l�pok bor�tott�k.

"A fogakban meg�rz�d�tt izot�pikus minta nagyon hasonl�t az �l�, v�zi eml�s�k�hez. Al�t�masztja azon elm�letet, mely szerint az elef�ntok evol�ci�j�nak korai szakasz�n ezen �llatok vagy teljesen v�zi �letm�dot folytattak, vagy k�t�lt�ek voltak. Tal�n �let�k nagy r�sz�t v�zben t�lt�tt�k" - mondja Seiffert.

Liu szerint az �llat nem volt teljesen v�zi eml�s, mivel hi�nyoztak n�la az olyan adapt�ci�k, mint az "�ramvonalas test, vagy az uszonyszer� v�gtagok. �gy t�nik, a Moeritherium olyan �llat volt, mely �desv�zi n�v�nyekkel t�pl�lkozott �s f�lig v�zi �letm�dot folytatott, hasonl�an a v�zilovakhoz".

Azt m�g nem tudj�k, hogy az elef�ntok �se hogyan �s mi�rt hagyta el a vizet a sz�razf�ldi �letm�d�rt. Az egyik elm�let szerint az Eoc�n v�g�n bek�vetkezett h�l�s kisz�r�totta a l�pokat �s foly�kat, �s arra k�nyszer�tette az �llatokat, hogy a sz�razra k�lt�zzenek. "Igen kev�s bizony�t�k van, mely ezt al�t�masztja" - mondja Liu. "Rengeteg darab van m�g a kirak�sban, ha tal�ln�nk m�g egy p�ld�t a v�zi, vagy f�lig v�zi elef�ntra, az m�r el�gg� meggy�z� lenne".