Hrvilg : Elszr figyeltk meg egy idegen bolyg fnyt |
Elszr figyeltk meg egy idegen bolyg fnyt
2008.01.03. 23:55
Els alkalommal sikerlt egy Naprendszeren kvli planta, egy exobolyg lgkrrl szrt csillagfnyt elklnteni csillagnak sugrzstl.

A HD 189733b jel, a Fldtl 60 fnyvre, a Vulpecula csillagkpben lv Naprendszeren kvli plantt kt ve fedeztk fel. Az objektum egy n. forr Jupiter-tpus exobolyg, amely 0,03 CSE-re (0,03 csillagszati egysgre, az tlagos Fld-Nap tvolsg 0,03-szorosra) kering csillaga krl, 2,2 napos peridusidvel. Mivel a bolyg mozgsa sorn alkalmanknt elhalad csillaga eltt, annak egy rszt ekkor eltakarja, s krlbell 3%-kal cskkenti a fnyt. Ebbl sikerlt megbecslni mrett, amely a Jupiter 1,26-szorosnak addott. Tmege kzel 1,15 jupitertmeg.
Korbban a Spitzer-rteleszkppal a planta lgkrben 973 s 1212 K kztti hmrsklet mrtek. A kis csillagtvolsg miatt a bolyg tengelyforgsa kttt, teht mindig ugyanazt az oldalt mutatja csillaga fel - ezrt legforrbb pontja a csillag felli oldal kzepn vrhat. A valsgban a legmelegebb terlet a csillag irnytl 30 fokkal eltoldva mutatkozott, amit feltehetleg a 9-10 ezer km/h sebessg, kelet fel fj szelek okoznak. A Spitzer-rteleszkppal vzgz egyrtelm nyomra akadtak a lgkrben.
Az objektumot nemrg egy nemzetkzi csillagszcsoport figyelte meg a 60 cm tmrj KVA teleszkppal, La Palma szigetrl. A megfigyels sorn a bolyg lgkri rszecskirl visszavert, illetve szrdott sugrzst rgztettk, amelyet polarizcis technikval vlasztottk szt a kzponti csillag ers fnytl. A mdszerrel sikerlt megbecslni, hogy mekkora rszecskk lebegnek a lgkrben, amelyek mrete nagysgrendileg fl mikromternl kisebbnek mutatkozott. A szemcsk rvn a lgkrrl a fldi atmoszfrhoz hasonlan tbb kk fny szrdik, mint hosszabb hullmhossz vrs sugrzs.
A mrsbl a lgkr kiterjedst is megbecsltk, amely a plantnl legalbb 30%-kal nagyobb tmrj - teht hatalmas, "felpuffadt" atmoszfrrl van sz. Ez egybevg a felttelezsekkel, amelyek szerint a csillagukhoz ennyire kzeli exobolygk atmoszfrja az ers besugrzstl felforrsodik, s jelentsen kitgul. A felfvdott lgkrbl feltehetleg folyamatosan veszt anyagot a bolyg, amit aztn a kzponti gitesttl kifel raml csillagszl elfj.
A rgztett polarizlt sugrzs az exobolygnak a csillaga krl lert plyjn kt helyen mutatott maximumot: amikor a Fldrl nzve a kzponti gitesttl legtvolabb, annak "egyik", illetve "msik" oldaln volt. A mrs keretben sikerlt a bolyg plyjnak trbeli helyzett pontostani.
Ez az els alkalom, hogy sikerlt egy exobolyg lgkrrl visszavert csillagfnyt polarizcis technikval elklnteni. A megfigyels rmutat a technolgia elnyeire: hasonl mdszerrel ms, a csillagukhoz nagyon kzel mozg exobolygk sugrzst is el lehet majd klnteni, lgkrk mrett megbecslni, emellett a visszaszrt sugrzsbl a lgkrt alkot anyagok, az ott lebeg szemcsk mretre kvetkeztetni.
A megfigyels az exobolygk lgkrnek anyagvesztse szempontjbl is tmpontokat adhat. Az elmleti megfontolsok alapjn ugyanis nagysgrendileg 0,15 CSE-nl kisebb csillagtvolsg esetn egy Napunkhoz hasonl gitest krl kering exobolyg a felslgkrn keresztl olyan sok gzt veszt, hogy idvel teljesen el is fogyhat.
A fenti hrhez kapcsoldik egy msik bejelents a TW Hydrae csillag krl kering plantrl. A fiatal csillag krl egy kiterjedt anyagkorong tallhat, amelyben egy kb. 10 jupitertmeg exobolygt sikerl azonostani. Az objektum mindssze 0,04 CSE tvolsgban, 3,56 napos keringsi idvel jrja krl a kzponti gitestet, az anyagkorong bels hatrvidkn. Mivel csillaga csak 8-10 milli ves, a bolyg sem lehet ennl idsebb. A megfigyels teht azt bizonytja, hogy 10 milli v elegend egy ilyen planta keletkezshez, ami nagyjbl megegyezik az elmleti elrejelzsekkel.
|