M�g a legt�bb �llatfaj egyedei k�pesek a C-vitamin (aszkorbinsav) el��ll�t�s�ra, az ember, a f�eml�s�k �s n�h�ny egy�b �llatfaj (tengerimalac, gy�m�lcsev� denev�r) kiz�r�lag n�v�nyi t�pl�l�kkal juthatnak hozz� ehhez a sz�mukra n�lk�l�zhetetlen anyaghoz. Mivel a folyamatot szab�lyoz� g�n nem m�k�dik, a szervezet a sz�l�cukrot nem tudja C-vitaminn� �talak�tani. Az angol flott�ban James Lindt haj�orvos 1747-ben v�gzett kezel�si k�s�rletei �ta vezett�k be napi egy citrom vagy k�t narancs fogyaszt�s�t a skorbut megel�z�se miatt. Szent-Gy�rgyi Albert Nobel-d�jas felfedez�se �ta a C-vitamin "titka" az emberis�g k�zkincs�v� v�lt. A t�ls�ly g�nje �jabb ismeretek seg�tett�k meg�rteni a g�nek szerep�t az elh�z�sban �s a testt�meg szab�lyoz�s�ban. A 6-os kromosz�m�n tal�lhat� �n. "ob g�nt" 1994-ben k�l�n�tett�k el. A g�n elnevez�se a k�v�rs�get jelent� "obesitas" sz�b�l sz�rmazik. Ez a g�n ind�tja meg �s szab�lyozza a zs�rsejtekben keletkez� leptin nev� feh�rje termel�s�t. A leptin hormonszer� anyag, jelz�sk�nt szolg�l a zs�rsz�vet �s az agy testt�meget befoly�sol� r�szei k�z�tt. Hat�s�ra cs�kken az �hs�g�rzet �s a t�pl�l�kfogyaszt�s, n�vekszik az energiafelhaszn�l�s, mindezek negat�v visszacsatol�s r�v�n akad�lyozz�k a k�ros elh�z�s kialakul�s�t. Az elv�gzett �llatk�s�rletek sor�n a leptinnel kezelt egerek vesz�tettek testt�meg�kb�l. A leptin megismer�se bizony�tja, hogy a testt�meg alakul�sa is a k�zponti idegrendszer szab�lyoz�sa alatt �ll. A g�ntechnol�gia alapj�t olyan, bakt�riumok �ltal termelt enzimek felhaszn�l�sa k�pezi, amelyek a DNS-spir�lt kis t�red�kekre darabolj�k. A t�red�kek k�l�nf�le kombin�ci�kban �jra egyes�thet�k. Erre a c�lra b�rmilyen forr�sb�l sz�rmaz� DNS haszn�lhat�, ily m�don a bakt�rium DNS-be emberi g�nek is be�p�thet�k. Mivel a bakt�riumokat nagy t�megben, viszonylag olcs�n �s gyorsan lehet teny�szteni, ha megfelel� g�neket tartalmaznak, seg�ts�g�kkel gy�gyszerek �ll�that�k el�. Ezzel a m�dszerrel termelik napjainkban a cukorbetegek sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen inzulint. Mivel az emberek DNS-e az egypet�j� ikrekt�l eltekintve, jelent�sen k�l�nb�zik egym�st�l, a DNS szerkezet�nek vizsg�lata n�lk�l�zhetetlenn� v�lt pl. a b�n�z�k azonos�t�s�n�l. A gyan�s�tott szem�ly azonoss�ga a b�ntett hely�n tal�lhat� v�rben, ny�lban, sperm�ban stb. lev� DNS vizsg�lat�val csaknem sz�zsz�zal�kos pontoss�ggal bizony�that�. Az emberi "g�nt�rk�p" ismerete abban is v�ltoz�st hoz, hogy a velesz�letett fejl�d�si rendelleness�gek �s �r�kl�d� betegs�gek mellett vizsg�lhat�v� v�lik az �let k�s�bbi szakasz�ban jelentkez� sz�mos id�lt betegs�g, mint pl. sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek, daganatok, asztma, allergia, cukorbetegs�g, pszich�zisok ir�nti genetikai fog�konys�g, ez�ltal az egy�nre szabott megel�z�s. Ezek kialakul�s�nak val�sz�n�s�g�re eddig legfeljebb a csal�dban el�fordul� halmoz�d�sb�l lehetett k�vetkeztetni.