A HD 189733b jel�, a F�ldt�l 60 f�ny�vre, a Vulpecula csillagk�pben l�v� Naprendszeren k�v�li plan�t�t k�t �ve fedezt�k fel. Az objektum egy �n. forr� Jupiter-t�pus� exobolyg�, amely 0,03 CSE-re (0,03 csillag�szati egys�gre, az �tlagos F�ld-Nap t�vols�g 0,03-szoros�ra) kering csillaga k�r�l, 2,2 napos peri�dusid�vel. Mivel a bolyg� mozg�sa sor�n alkalmank�nt elhalad csillaga el�tt, annak egy r�sz�t ekkor eltakarja, �s k�r�lbel�l 3%-kal cs�kkenti a f�ny�t. Ebb�l siker�lt megbecs�lni m�ret�t, amely a Jupiter 1,26-szoros�nak ad�dott. T�mege k�zel 1,15 jupitert�meg.

Kor�bban a Spitzer-�rteleszk�ppal a plan�ta l�gk�r�ben 973 �s 1212 K k�z�tti h�m�rs�klet m�rtek. A kis csillagt�vols�g miatt a bolyg� tengelyforg�sa k�t�tt, teh�t mindig ugyanazt az oldal�t mutatja csillaga fel� - ez�rt legforr�bb pontja a csillag fel�li oldal k�zep�n v�rhat�. A val�s�gban a legmelegebb ter�let a csillag ir�ny�t�l 30 fokkal eltol�dva mutatkozott, amit feltehet�leg a 9-10 ezer km/h sebess�g�, kelet fel� f�j� szelek okoznak. A Spitzer-�rteleszk�ppal v�zg�z egy�rtelm� nyom�ra akadtak a l�gk�rben.

Az objektumot nemr�g egy nemzetk�zi csillag�szcsoport figyelte meg a 60 cm �tm�r�j� KVA teleszk�ppal, La Palma sziget�r�l. A megfigyel�s sor�n a bolyg� l�gk�ri r�szecsk�ir�l visszavert, illetve sz�r�dott sug�rz�st r�gz�tett�k, amelyet polariz�ci�s technik�val v�lasztott�k sz�t a k�zponti csillag er�s f�ny�t�l. A m�dszerrel siker�lt megbecs�lni, hogy mekkora r�szecsk�k lebegnek a l�gk�rben, amelyek m�rete nagys�grendileg f�l mikrom�tern�l kisebbnek mutatkozott. A szemcs�k r�v�n a l�gk�rr�l a f�ldi atmoszf�r�hoz hasonl�an t�bb k�k f�ny sz�r�dik, mint hosszabb hull�mhossz� v�r�s sug�rz�s.

A m�r�sb�l a l�gk�r kiterjed�s�t is megbecs�lt�k, amely a plan�t�n�l legal�bb 30%-kal nagyobb �tm�r�j� - teh�t hatalmas, "felpuffadt" atmoszf�r�r�l van sz�. Ez egybev�g a felt�telez�sekkel, amelyek szerint a csillagukhoz ennyire k�zeli exobolyg�k atmoszf�r�ja az er�s besug�rz�st�l felforr�sodik, �s jelent�sen kit�gul. A felf�v�dott l�gk�rb�l feltehet�leg folyamatosan vesz�t anyagot a bolyg�, amit azt�n a k�zponti �gitestt�l kifel� �raml� csillagsz�l elf�j.

A r�gz�tett polariz�lt sug�rz�s az exobolyg�nak a csillaga k�r�l le�rt p�ly�j�n k�t helyen mutatott maximumot: amikor a F�ldr�l n�zve a k�zponti �gitestt�l legt�volabb, annak "egyik", illetve "m�sik" oldal�n volt. A m�r�s keret�ben siker�lt a bolyg� p�ly�j�nak t�rbeli helyzet�t pontos�tani.

Ez az els� alkalom, hogy siker�lt egy exobolyg� l�gk�r�r�l visszavert csillagf�nyt polariz�ci�s technik�val elk�l�n�teni. A megfigyel�s r�mutat a technol�gia el�nyeire: hasonl� m�dszerrel m�s, a csillagukhoz nagyon k�zel mozg� exobolyg�k sug�rz�s�t is el lehet majd k�l�n�teni, l�gk�r�k m�ret�t megbecs�lni, emellett a visszasz�rt sug�rz�sb�l a l�gk�rt alkot� anyagok, az ott lebeg� szemcs�k m�ret�re k�vetkeztetni.

A megfigyel�s az exobolyg�k l�gk�r�nek anyagveszt�se szempontj�b�l is t�mpontokat adhat. Az elm�leti megfontol�sok alapj�n ugyanis nagys�grendileg 0,15 CSE-n�l kisebb csillagt�vols�g eset�n egy Napunkhoz hasonl� �gitest k�r�l kering� exobolyg� a fels�l�gk�r�n kereszt�l olyan sok g�zt vesz�t, hogy id�vel teljesen el is fogyhat.

A fenti h�rhez kapcsol�dik egy m�sik bejelent�s a TW Hydrae csillag k�r�l kering� plan�t�r�l. A fiatal csillag k�r�l egy kiterjedt anyagkorong tal�lhat�, amelyben egy kb. 10 jupitert�meg� exobolyg�t siker�l azonos�tani. Az objektum mind�ssze 0,04 CSE t�vols�gban, 3,56 napos kering�si id�vel j�rja k�r�l a k�zponti �gitestet, az anyagkorong bels� hat�rvid�k�n. Mivel csillaga csak 8-10 milli� �ves, a bolyg� sem lehet enn�l id�sebb. A megfigyel�s teh�t azt bizony�tja, hogy 10 milli� �v elegend� egy ilyen plan�ta keletkez�s�hez, ami nagyj�b�l megegyezik az elm�leti el�rejelz�sekkel.