L�trej�tt�nek f�bb mot�vumai:

A kereszt�ny hit szerint J�zus a pr�f�t�k �ltal megj�vend�lt Messi�s, aki megv�ltja az emberis�get a b�nt�l. Kar�csony �nnepe Krisztus el�tt is l�tezett m�r, csak akkor m�s vall�si sz�nezete volt. Ez pedig a pog�nyok t�li napfordul�s �nnepe. Ekkor a f�ny diadal�t �nnepelt�k a hal�l �s a s�t�ts�g felett. A R�mai Birodalom is �nnepelt, hiszen terjed�ben volt a Napisten kultusza, valamint sz�mos m�s vall�si �nnep. Ebbe az �nnepi l�gk�rbe illesztett�k be a kereszt�nys�get. Itt van p�ld�ul a kar�csonyi j�szol t�rt�nete, amelyhez a keleti b�lcsek egy f�nyesen ragyog� csillag r�v�n jutottak el. Krisztus, mint egy f�nyforr�s �s aki legy�zte a hal�lt. A kereszt�nys�g t�rh�d�t�s�val egyre ink�bb sz�ks�gess� v�lt egy olyan �nnep, melyet liturgikus elemekkel lehet szebb� tenni, ami kiv�lthatja a pog�ny �nnepi hangulatot, ami n�pszer� lehet az emberek k�z�tt. Ez�rt, miut�n a kereszt�nys�g �llamvall�s lett, a niceai zsinat hat�rozata r�v�n kereszt�ny �nnepk�nt �nnepelj�k. A niceai zsinat december 25-�t jel�lte ki J�zus sz�let�s�nek id�pontj�ul, �gy lett a gy�zedelmes nap �nnep�b�l az �dv�ss�g napj�nak �nnepe. Ebben a liturgikus keretben maradt sok�ig ez az �nnep, m�gnem a 16. sz�zadban a reform�ci� �j tartalommal t�lt�tte meg a kereszt�nys�get. Az addigi templomi liturgi�k kezdtek bek�lt�zni a h�zakba. Az emberek Bibli�t kaptak, m�r otthon is im�dhatt�k Istent �s Krisztust, �s az �nnepek is hazaker�ltek. Igy j�tt l�tre a kar�csonyfa �ll�t�s�nak szok�sa az evang�likusokn�l N�metorsz�gban. A 18. sz�zadban m�r eg�sz N�metorsz�gban szok�s volt kar�csonyf�t �ll�tani. Innen jutott el a 19. sz�zadban Ausztri�ba, majd eg�sz Eur�p�ba, a kiv�ndorl�kkal az �jvil�gba, �s �gy kezdett megtelepedni a kereszt�ny vil�gban.

A f�kat kezdetben �dess�gekkel �s gy�m�lcs�kkel d�sz�tett�k fel, k�s�bb kezdett kibontakozni az �vegd�szek megjelen�se. Erre eg�sz ipar�g fejl�d�tt ki.

Etimol�gi�ja:

A magyar kar�csony sz�t a hivatalos nyelv�szet a szl�v korcun (�tl�p�) sz�b�l sz�rmaztatja^[1]; s e sz� arra utal, hogy amikor a Nap a t�li napfordul�t �tl�pi, �jb�l hosszabbodni kezdenek a nappalok. (Egyes elk�pzel�sek szerint egy olyan id�sz�m�t�sb�l ered, ahol a t�li napfordul� volt az �j �v kezdete; a kar�csony eszerint az �j �vbe val� �tl�p�st jelentette.) Magyarorsz�gon a 13. sz�zadban m�r a mai, kereszt�ny �rtelm�ben haszn�lt�k. Hagyom�nyos magyar elnevez�s a kiskar�csony �s a nagykar�csony, amely a val�s�gban k�t k�l�n �nnepet takar: nagykar�csony december 25-e, kar�csony els� napja, kiskar�csony pedig janu�r elseje, �j�v napja.

Az �nnep:

Maga az �nnep jeles vigass�gokkal volt tele a r�gi pog�nyokn�l, mivel a t�li napfordul� a r�gi f�ldm�vesek k�r�ben az �jj�sz�let�st, a rem�nyt t�pl�lta. A f�ldm�vesek sz�m�ra fontos volt a meleg elj�vetele, mivel a l�t�k �llt rajta. A meleg id�szak a b�s�g id�szaka volt, mig a hideg id�szak a s�t�ts�g �s a n�lk�l�z�s id�szaka volt. Az �kori R�m�ban december 17-24-k�z�tt tartott�k a f�ldm�vel�s isten�nek, Szaturnusznak nagy �nnep�t, ekkor nagy t�ncos vigadalmakat tartottak orsz�gszerte. A szolg�k megaj�nd�koz�sa is elterjedt volt. A h�zakat �r�kz�ld borosty�nokkal d�sz�tett�k. Ennek hely�be l�pett be a kereszt�ny kar�csony. A kereszt�nys�g a szeretet �nnepe lett, hiszen m�r nem Szaturnusznak h�dolunk, hanem Krisztus J�zusnak. M�r nem a j�v� �vi term�s�rt agg�dunk, hanem az �r�k �let lehet�s�ge j�tt el. Az �nnep m�ra egy kicsit az aj�nd�koz�s fel� hajlott el, hiszen els� k�rd�s az iskol�ban - �ltal�ban a "mit kapt�l kar�csonyra", m�gis fontos �nnep ez az embereknek. Elgondolkodtat az �leten, egy kicsit mindenki meg�ll, kicsit jobban odafigyel a m�sikra.