December 6-�n aff�le Mikul�s-aj�nd�kk�nt hozt�k meg a v�gs� d�nt�st Br�sszelben az EU bel- �s igazs�g�gyi miniszterei arr�l, hogy december 21-�n kib�v�tik a schengeni �vezetet a 2004-ben csatlakozott uni�s tag�llamokkal (kiv�ve Ciprus).

A sz�razf�ldi �s a tengeri bels� hat�rokon december 21-�n, a l�gi hat�rokon - a l�git�rsas�gok menetrend-v�ltoz�s�hoz val� igazod�s miatt - csak 2008. m�rcius 30-�n sz�nt, illetve sz�nik meg a hat�rellen�rz�s.

Magyarorsz�g eset�ben ez azt jelenti, hogy m�r nincs ellen�rz�s a szlov�k, az osztr�k �s a szlov�n hat�rokon, a schengeni �vezet k�ls� hat�rain - Magyarorsz�g tekintet�ben teh�t a horv�t, szerb, rom�n �s ukr�n hat�ron - ugyanakkor szigorodik az ellen�rz�s, hiszen aki bejut b�rmelyik "Schengen-orsz�gba", akad�lytalanul mehet tov�bb az �sszes t�bbibe. A magyar �llampolg�rok ugyanakkor tov�bbra is beutazhatnak Horv�torsz�gba szem�lyi igazolv�nnyal.

A schengeni �vezethez eddig az uni� 13 r�gi tag�llama, valamint Norv�gia �s Izland tartozott. Nagy-Britannia �s �rorsz�g nem r�szese a schengeni rendszernek, amely arr�l a luxemburgi v�rosk�r�l kapta a nev�t, ahol 1985-ben Belgium, N�metorsz�g, Franciaorsz�g, Luxemburg �s Hollandia k�t�tt szerz�d�st a szem�lyi ellen�rz�s fokozatos megsz�ntet�s�r�l a k�z�s hat�rokon.

A d�nt�s a gyakorlatban azt jelenti, hogy szabadon, meg�ll�s �s ellen�rz�s n�lk�l lehet �tl�pni a schengeni �vezethez csatlakozott �llamok egym�s k�z�tti orsz�ghat�rait - nem csup�n a kor�bban kialak�tott hat�r�tkel�helyeken, hanem b�rhol, ahol fizikailag �t lehet jutni az egyik orsz�gb�l a m�sikba.

A foci az m�s

A schengeni csatlakoz�st�l f�ggetlen�l lehets�ges, hogy r�videbb id�szakokban m�g �t kell esn�nk hat�rellen�rz�seken, ha ezekbe az orsz�gokba utazunk. Az uni�s tag�llamok 30 napra ugyanis k�rhetik az ideiglenes hat�rellen�rz�sek vissza�ll�t�s�t.

Ausztria m�r bejelentette ezen ig�ny�t a j�v� ny�ri futball Eur�pa-bajnoks�g idej�re. B�r a lebont�sra �t�lt hat�r�tkel�helyeket nem �ll�tj�k vissza, mobil berendez�sek seg�ts�g�vel a magyar hat�r�r�k is r�szt vehetnek az ellen�rz�sben.

Ugyanezt tapasztalhatt�k azok is, 2006-ban a n�metorsz�gi futball-vil�gbajnoks�gra l�togattak.

Megsz�nik a hat�r�rs�g

A schengeni csatlakoz�ssal p�rhuzamosan, janu�r 1-j�t�l Magyarorsz�gon megsz�nik - a rend�rs�gbe olvad - a Hat�r�rs�g, a szervezet munkat�rsai k�z�l t�bb mint t�zezren rend�rk�nt folytatj�k a munk�t, van, akib�l nyomoz� lesz, m�g m�sb�l forgalomir�ny�t�.

Megv�ltozott a v�m- �s p�nz�gy�rs�g feladatk�re is: b�rmikor, b�rhol ellen�rizheti az aut�sokat az �gynevezett m�lys�gi ellen�rz�sek alkalm�val. A v�mosok k�rhetnek f�nyk�pes igazolv�nyt, de meg kell mutatni nekik az aut� okm�nyait is.

A schengeni �vezet kib�v�t�s�r�l Bojt�r Endre, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia k�z�p- �s kelet-eur�pai oszt�ly�nak vezet�je az InfoR�di�ban azt mondta: r�gi�nkb�l egyre ink�bb K�z�p-Eur�pa, majd Eur�pa lesz, a t�rs�gb�l elt�nhet az �npuszt�t� nacionalizmus.

�r�m az �r�mben

A K�rp�t-medencei magyarok k�z�l val�sz�n�leg a vajdas�giak �s a k�rp�taljaiak �r�lnek a legkev�sb� Magyarorsz�g schengeni tags�g�nak, Szerbi�val �s Ukrajn�val szemben ugyanis v�zumk�nyszert kellett bevezetni.

Ezt enyh�thetik ugyanakkor a kishat�rforgalmi enged�lyek, amelyek G�ncz Kinga k�l�gyminiszter szerint a k�rp�taljai magyars�g 90-95 sz�zal�ka sz�m�ra k�nny�tik meg a hat�r�tl�p�st. Kor�bbi k�zl�s szerint j�v�re a korm�ny 720 milli� forintot sz�n a k�rp�taljai �s a vajdas�gi magyarok megn�vekedett beutaz�si k�lts�geinek kompenz�l�s�ra.

A r�gi tag�llamokban sem mindenki �r�l az �vezet b�v�t�s�nek, a n�met rend�rszakszervezet eln�ke �s a bajor minisztereln�k t�l korainak nevezte a schengeni szerz�d�s kiterjeszt�s�t.

Schengeni csatlakoz�s