K�rmendi J�nos Szegeden sz�letett 1927-ben, a Sz�nh�z- �s Filmm�v�szeti F�iskol�t 1946 �s 1951 k�z�tt v�gezte. A h�bor� ut�ni els� nagy sz�n�sznemzed�k tagja, n�pi koll�gista volt, f�iskolai oszt�lyt�rsa Sinkovits Imr�nek, M�rkus L�szl�nak, Gyurkovics Zsuzs�nak.

1951-ben, friss diplom�val a zseb�ben lett a Mad�ch Sz�nh�z tagja, a k�r�ti t�rsulathoz harminc�t �ven kereszt�l h�s�ges volt. 1987-ben a Mikroszk�p Sz�npad t�rsulat�hoz szerz�d�tt, ezen k�v�l fell�pett a Th�lia Sz�nh�zban, a Radn�ti Sz�npadon, az Operettsz�nh�zban, s�t az operah�zban is.

T�bb kabar�tr�f�t �s tv-boh�zatot is �rt, a legnevezetesebb k�z�l�k Csehov H�rom n�v�r�nek par�di�ja, amelyet M�rkus L�szl�val �s Haumann P�terrel adtak el� a Magyar Telev�zi� egyik szilveszteri   m�sor�ban. Az �tirat ma is gyakran szerepel a k�v�ns�gm�sorokban. T�bb �vtizedes p�ly�ja sor�n els�sorban epiz�dszerepeket kapott, �s gyakran n�h�ny mondatban kellett felh�vnia mag�ra a figyelmet.

J�tszotta Pr�bak�t (Shakespeare: Ahogy tetszik), Holofernest (Shakespeare: L�v� tett lovagok), Misk�t (K�lm�n Imre: A cs�rd�skir�lyn�), Sylvestert (Moli�re: Scapin furfangjai) Novotnyt (Shubert: H�rom a kisl�ny).

Filmekben is l�thatta a k�z�ns�g (Patyolat-akci�, Krebsz, az Isten, Te rongyos �let). Levelek az urol�gi�r�l c�m� k�tete 1974-ben, az �letrajz k�t felvon�sban 1987-ben, a Nyakig a sz�nh�zban 1990-ben jelent meg.

A n�pszer� sz�n�sz, aki hatvan �vet t�lt�tt a sz�npadon, t�bb mint egy �ve k�zd�tt s�lyos betegs�ggel.

M�v�szi munk�j�t 1963-ban J�szai Mari-d�jjal ismert�k el, 1978-ban lett �rdemes m�v�sz, 1989-ben kiv�l� m�v�sz. 2002-ben   megkapta a K�zt�rsas�gi Eln�k �rdem�rme kit�ntet�st. Csaknem hat �vtizedes sokoldal�, m�v�szi munk�ss�g��rt, sz�kimond� �s p�zmentes alak�t�sai�rt 2005-ben Kossuth-d�jjal t�ntett�k ki.