Az Enceladus a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja, melyet William Herschel fedezett fel 1789-ben. A bolyg� legk�ls�, �n. E-gy�r�j�ben kering� �gitest felsz�n�t v�zj�g bor�tja, ami m�r �nmag�ban �rdekess� teszi a Szaturnusz eme k�s�r�j�t. De a j�ghold akkor ker�lt igaz�n a kutat�k �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ba, amikor a Cassini �rszonda 2005-ben k�l�n�s anyagkil�vell�seket figyelt meg a d�li p�lus k�rny�k�n. Az Enceladusr�l k�sz�tett felv�telek r�szletes elemz�se sor�n kider�lt, hogy a d�li pol�ris r�gi�k geol�giailag igen akt�v ter�letek: a m�lyb�l keskeny hasad�kokon kereszt�l gyakran t�rnek el� hatalmas gejz�rek. Az �gy kidob�d� anyag egy r�sze visszahull a felsz�nre, m�g a t�bbi kijut a vil�g�rbe.

A tud�sok eleinte azt gondolt�k, hogy a kil�vellt anyaga tiszt�n v�zj�gb�l ill. v�zg�zb�l �ll - ezt az elm�letet azonban hamarosan el kellett vetni. A m�r�sek alapj�n ugyanis - kis mennyis�gben - t�bbf�le g�zt is (sz�n-dioxid, met�n, amm�nia, nitrog�n) azonos�tottak a kidob�d�tt anyagfelh�ben - ezeket a g�zokat pedig alacsony nyom�son a foly�kony v�z nem k�pes felvenni. A planetol�gusoknak siker�lt megold�st tal�lniuk: eszerint a gejz�rek anyaga v�zg�z �s j�gszemcs�k kever�ke. Az apr� j�gdarabok a g�zokat megk�t� krist�lyos vegy�let robban�sszer� elboml�s�b�l sz�rmaznak. A te�ria szerint az �rbe kijut� szemcs�k egyben az E-gy�r� anyag�nak egyik forr�sak�nt is szolg�lnak.

Tov�bbra is felt�ratlan maradt azonban a kit�r�si folyamatok pontos le�r�sa, valamint az a k�s�bbi megfigyel�si eredm�ny, mely szerint a szil�rd szemcs�k kidob�d�si sebess�ge j�val kisebb, mint a v�zg�z-komponens�. Ezekre a k�rd�sekre is megfelel� magyar�zattal szolg�lhat N. Brilliantov (University of Leicester) �s n�met koll�g�i friss k�zlem�ny�kben kifejtett elk�pzel�se. Elm�let�k szerint a kil�vell�s sor�n fell�p� sebess�gk�l�nbs�get nem a felh�ben l�v� v�zg�zcseppek �s j�gszemcs�k k�lcs�nhat�sa okozza, hanem m�g kor�bbi, kidob�d�s el�tti folyamatok.

A kutat�k vizsg�lata alapj�n a d�li p�lust �tszel� hasad�kok nem egyenletes sz�less�g�ek, hanem bizonyos r�szeiken nagy m�rt�kben elkeskenyedhetnek. Ezeken a helyeken a v�zg�z h�m�rs�klete �s nyom�sa hirtelen lecs�kken, ami lehet�v� teszi a j�gszemcs�k kondenz�ci� �ltali kialakul�s�t, s �gy a g�z-j�g kever�k l�trej�tt�t. A megfigyelt kidob�d�si sebess�ghez sz�ks�ges g�znyom�s alapj�n sz�molt h�m�rs�kleten az Enceladus fagyott felsz�ne alatt egyens�lyi �llapotban l�v�, foly�kony v�zb�l, v�zg�zb�l �s j�gb�l �ll� kever�k l�tezhet.

Ezek a k�l�nleges k�r�lm�nyek teszik lehet�v�, hogy a v�zg�z gyors ki�raml�sa sor�n j�gszemcs�ket is mag�val ragadhasson. A szemcs�k folyamatosan �tk�znek a hasad�kok falaival, �gy a fell�p� s�rl�d�s lelass�tja mozg�sukat, m�g a felsz�nre �r�s el�tt. A lassul�s ann�l nagyobb m�rt�k�, min�l nagyobb a szemcse.
Az elm�let alapj�n v�gzett sz�m�t�sok visszaadj�k a kidob�d� anyagfelh�k megfigyelt szerkezet�t, valamint az E-gy�r�t alkot� r�szecsk�k m�reteloszl�s�t is.

Forr�s: Astronomy News, 2008.02.25.