Nem �st�k�s:

A legt�bb meteorraj egy-egy �st�k�sh�z k�thet�. Az igen elny�lt p�ly�n kering�, f�leg fagyott g�zokb�l �s porb�l �ll� �st�k�smagok a Nap megk�zel�t�sekor felmelegednek, p�rologni kezdenek, aminek eredm�nyek�ppen a kiszabadul� szemcs�k csom�ja az �gitest magj�t�l elszakadva ugyan, de k�zel�t�leg annak p�ly�j�n kering tov�bb a Nap k�r�l. Amikor a F�ld Nap k�r�li kering�se sor�n metszi az �st�k�sp�ly�t, a bolyg�nk l�gk�r�be �tk�z�, majd hull�csillagk�nt felizz� szemcs�k sz�ma nagy m�rt�kben emelkedik – ilyenkor figyelhet� meg egy meteorraj maximuma.

�rdekes m�don a Geminid�khoz nem egy �st�k�s, hanem a Phaethon f�lds�rol� (a f�ldp�ly�t megk�zel�t�) kisbolyg� k�thet�. Egy kisbolyg� az �st�k�smagokkal szemben nem tartalmaz felolvaszthat� g�zanyagot, m�gis meteorraj k�veti. Az egyik lehets�ges magyar�zat szerint a Phaethon kisbolyg� egy m�sik aszteroid�val val� �tk�z�s sor�n vesz�tette el anyag�nak egy r�sz�t, amelyb�l a meteorrajt okoz� szemcs�k sz�rmaznak. A sz�m�t�sok szerint azonban az ilyen �tk�z�sek t�ls�gosan ritk�k.

A m�sik lehets�ges magyar�zat szerint a Phaethon valaha �st�k�s volt. Erre enged k�vetkeztetni az a t�ny is, hogy a kisbolyg� p�ly�ja nagym�rt�kben elny�lt, hasonl�an sok �st�k�s p�ly�j�hoz. A valaha val�sz�n�leg pomp�zatos �st�k�sb�l m�ra csak a teljesen sz�raz, fagyott g�zokt�l mentes mag maradt vissza. Amennyiben az elk�pzel�s helyes, a Phaethon-�st�k�s s�r� porfelh�t bocs�thatott ki utaz�sai sor�n, amelyek a p�lya ment�n fokozatosan eloszolva �s sodr�dva ker�lhettek egyre k�zelebb ahhoz a ponthoz, ahol a F�ld december k�zepe t�j�n metszi az �gitest p�ly�j�t. El�sz�r az 1860-as �vek els� fel�ben, az amerikai polg�rh�bor� idej�n jelentkeztek a porfelh� szemcs�i meteorrajk�nt. Az�ta a raj egyike a legl�tv�nyosabb �s legmegb�zhat�bban visszat�r� meteorz�poroknak.

A Phaethon f�lds�rol� kisbolyg�t potenci�lisan vesz�lyes �gitestk�nt tartj�k sz�mon. Jelenlegi p�ly�j�nak legk�zelebbi pontja is biztons�gos t�vols�gban, 3,5 milli� kilom�terre h�z�dik a f�ldp�ly�t�l. �t kilom�teres �tm�r�je k�zel�t�leg fele annak a kisbolyg�nak, amelynek 65 milli� �vvel ezel�tti becsap�d�sa a dinoszauruszok kipusztul�s�t okozta. A kisbolyg� a F�ldh�z december tizedik�n ker�lt a legk�zelebb, ekkor a 18 milli� kilom�terre elhalad� objektum k�zepes �s nagyobb amat�r m�szerekkel is megtal�lhat� volt a Sz�z (Virgo) csillagk�pben.

Csillagaszat.hu